2011. február 28., hétfő

Christopher Dell: Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje


Startnak kiváló, ha valaki túllép azon az általános állapoton, ami mostanában uralkodik, hogy szörny = vámpír, vérfarkas, egyéb alakváltó ("But I'm a monster"), és kíváncsi a tényleges hiedelmekre és lényekre, amik az elmúlt pár ezer év alatt felhalmozódtak és mostanra elég szép és színes sokaságot alkotnak.

Fülszöveg: Szörnyetegek már az ókori görögök képzeletében léteztek. Azóta minden egyes kultúra létrehozta a maga szörnyeit, s minél többet tudunk meg róluk, annál lenyűgözőbbek lesznek. Képzeletünket benépesítették a farkasemberek, kutyafejű istenek, földönkívüliek, trollok, óriások, ördögök, démonok, vámpírok. A szörnyekről szóló legendák, különleges szokásaik és étrendjük, sebezhetőségük módozatai mára elképesztő sokféleséget alkotnak. Vajon mit árul el az emberről az, hogy ilyen lényekkel népesítette be képzeletvilágát? Miként maradhattak meg tudatunkban évezredeken át, s miért ennyire egyetemes az elterjedésük?
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a szörnyeket a lényünk legmélyén rejlő egyetemes természetfeletti érzék hívta életre, az emberi elme szülte. Könyvünk képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatja be a különböző korok, földrészek, kultúrák szörnyábrázolásait.

Christopher Dell egy Londonban élő művészettörténész, aki gyakorlatilag létrehozott egy képes albumot, ismeretterjesztő szándékkal, ami laikus érdeklődőknek kiváló, ám aki komolyabban is foglalkozik a mitológiával, annak kevés lehet az a pár hasábnyi szöveg, ami az egyes fejezeteknél magyarázó szöveg. Amúgy jól felépített, tíz fejezetből áll, külön az istenekről, az ördögökről, démonokról, sárkányokról, vízi szörnyekről, alakváltókról, kísértetekről, és ezek mindenféle kombinációiról, mindegyiknél meghatározza, hogy területileg honnan eredeztethető, ill. mik a főbb jellemzői, mitől szörnyeteg a szörnyeteg.
Az illusztrációk és úgy maga a könyv szerkesztése nagyon igényes és szép, kezdve a borítóval, ami bár nagyon csúnya zöld (a figyelemfelkeltés garantált), de legalább pikkelyes, ezért egészen érdekes tapogatni, és az oldalak is minden centiméteren meg vannak tervezve, nem is beszélve arról a bőséges képanyagról, amik nem csak rajzok, hanem konkrét festmények, szobrok, maszkok, forrásokkal feltüntetve, ahogy kell. Szóval nézegetni klassz, meg úgy általában böngészni az egészet, nekem mint teljesen kívülállónak tudott érdekes dolgokat mondani, aki meg további részletekre kíváncsi, keresse fel a könyvtárat. :)

Ami biztos:
* számomra még mindig a görög mitológia a legvarázslatosabb
* ez már a gimis művészettörténetis tanulmányaim alatt is kiderült, hogy Hieronymus Bosch-sal (1450-1516) valami nagyon nem stimmelt, vagy nagyon is, nézőpont kérdése, de ő valami egészen érdekes világnézetet képviselt.
* az ilyet nehéz pontozni

Két kedvencem:

Max Klinger: Álmok, rézkarc, 1884


Francisco Goya: Ha alszik az ész, szörnyek születnek, rézkarc és tinta, 1797 k.

Nekem ennyi: 8/10

Eredeti cím: A Bestiary of Devils, Demons, Vampires, Werewolves, and Other Magical Creatures
Megjelenés: 2010
Fordító: Árokszállásy Zoltán
Kiadó: Corvina Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: keményfedeles
Oldalszám: 192 oldal
Ár: 4990,-
ISBN-szám: 978-963-13-5910-7

2011. február 23., szerda

Csak szimplán a jelen állás és a jövő könyvei

Az utóbbi két hétben nagy kedvvel olvasgattam az újabb Scott Pilgrim-köteteket, meg árasztottam el vele a blogot, de ezenkívül sajnálatos módon nem ért nagy olvasmányos élmény, ami kicsit aggodalomra ad okot. Az idei 17 (ebből 6 képregény) könyvből vajon mit árul el az, hogy 5 darab előző évi könyv újraolvasása, és most is egy ilyet kezdtem el, a jelenlegi hangulathoz 100% passzoló Az üvegbura c. csodálatos és általam igen kedvelt Sylvia Plath-regény. Inkább próbálom nem töprengeni ezen túl sokat.

Mivel megvettem, újra átpörgettem a Lencsilányt és a Nocturne-t, valamint újraolvastam A rágógumitolvajt, a Tengeróceánt és a Galaxis Útikalauz stopposoknak c. jó kis sci-fit. Ellenben szenvedős Kanehara Hitomi Önregény c. valamije, elkezdtem Kiss Noémi Rongyos ékszerdoboz c. kötetét is, benne bíztam, mert az írónőnek jó kritikái, ill. személyes ajánlója volt, de most valahogy a tájleírásokhoz, barangolásokhoz a múltban sincs kedvem. Lehet, hogy mégis a Trans lesz előszedve tőle. A Szörnyek könyve, amit épp reggel kezdtem el, érdekes, na de az is inkább képeskönyv, ismeretterjesztő jellegű, semmi komoly lélekemelő (vagy lehúzó).

Na de bízom a jövőben, ugyanis a Scolar Kiadótól kapok majd egy példányt a napokban megjelenő Alan Hollinghurst A szépség vonala c. regényéből, ami megint kicsit újabb felé fordulás lesz, kíváncsian várom. A másik pedig szintén tőlük kicsit később a Doppler legújabb kiadása lesz, az új design-os Erlend Loe-sorozatba illeszkedően, ami megint egy fordulópont lesz, az Elfújta a nő ugyanis kifejezetten tetszett, a Naiv. Szuper. inkább érdekes volt, mint szuper, de Erlend Loe megjegyzendő név maradt, és direkt megvárom a szép rénszarvasos borítót, mint kivettem volna eddig a bocimintásat. Ezzel kapcsolatban már csak egy óriási dilemma van, hogy a zöld-fehér borítót úgy tűnik lecserélték, mert a kiadó honlapján már a kék-sárga kombináció szerepel. Kár. :(

Alan Hollinghurst: A szépség vonala

Részlet a fülszövegből: A szépség vonala nagy ívű regény a felső tízezerről, a szexről és a pénzről. Nick Guest beköltözött a Fedden családhoz, melynek feje konzervatív parlamenti képviselő. A politikai és pénzügyekben ártatlan Nick belekeveredik Feddenék kicsapongó világába, miközben ő maga fáradhatatlanul űzi a szépséget. A Margaret Thatchert hatalomra juttató két választás szolgál keretül a regénynek, mely a változás és a tragédia rendkívüli éveit bontja ki.
Scolar Kiadó


Erlend Loe: Doppler
Scolar Kiadó

Nem bírom az embereket.
Nem bírom, amit csinálnak.
Nem bírom, amit mondanak.
Nem bírom azt, amilyenek.






2011. február 21., hétfő

Bryan Lee O'Malley: Scott Pilgrim az univerzum ellen


Nagyon szép a külleme a kötetnek, de ennek ellenére mikor sok kis darabban sikerült befejeznem, azt éreztem, hogy ez nekem nem tetszik, mi ez? Hol van a nevetés, bohóckodás, és a jobbnál jobb beszólások? Nem láttam át az ívet, mindenki csak nyűglődött, meg nyavalygott, a lényeg, hogy nem lépett semerre, az ikrek meg idegesítőek voltak. Aztán másodszorra is elolvastam, mégpedig egyhuzamban a helyi járatos buszon, és akkor tulajdonképpen rájöttem, hogy a fenének kellene mindig ökörködni meg állandóan boldognak lenni (olyan nincs is), néha félresiklanak a dolgok, szóval ez a kötet határozottan komorabb az előzőeknél.

Valahogy az exek sem lettek olyan meghatározóak, persze jóképűek meg gonoszak, de nagyjából ennyi. Mindenki a szakadék szélén táncol, illetve többen le is zuhannak, szerelmek, együttes, munka, maga Az Élet, de nem baj, hogy az 5. rész ilyen lett, csak fokozódik a kíváncsiságom a záró rész előtt, ahol, azt hiszem senkinek sem árulok el titkot, hiszen erre megy ki az egész, meg fog történni a végső összecsapás Scott és Gideon között.

Fülszöveg: Scottnak – nem sokkal 24. születésnapja után – eddigi legkeményebb küzdelmére kell készülnie. Kyle és Ken Katayanagi, a japán ikerpár robotokkal igyekszik megsemmisíteni főhősünk és amerikai barátnőjének egyébként sem acélos boldogságát. Sikerülhet nekik? Miért viselkedik Ramona olyan furán? Széthullhat Scott zenekara? A válaszok a borító mögötti oldalakon várnak.

Nekem ennyi: 9/10

Eredeti cím: Scott Pilgrim vs. The Universe
Megjelenés: 2009
Fordító: Somogyi Péter
Kiadó: Nyitott Könyvműhely
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2011
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 185 oldal
Ár: 1990,-
ISBN-szám: 978-963-310-024-0

(100. bejegyzés :* mindenkinek)

2011. február 18., péntek

Kedvenc Blog díjat kaptam


A szeptembertől decemberig tartó időszakban játszottunk egy csomót (1, 2, 3, 4), de konkrét díjjal jutalmazott móka nyáron volt utoljára, így most nagy örömmel vettem át Lobo-tól a Kedvenc Blog díjat, jó érzés eszébe jutni másik bloggereknek, egyfajta visszaigazolás ez is, ami azért mindig kell. 5 óra németezés után nem is eshetne más jobban, mint egy ilyen Liebster Blog feliratú képecskét kitenni a saját blogomra. :D
A díjjal kapcsolatos szabályok:
1. Egy bejegyzés amiben a díj logója megjelenik és a szabályok feltüntetésre kerülnek
2. Belinkelni azt a személyt akitől a díjat kaptad és tudatni vele, hogy elfogadod.
3. Továbbadni 3-5 tehetséges , lehetőleg kezdő blogtársadnak és ezt tudatni is velük.

Akinek pedig továbbadnám (házon belül maradok, kék-fehér színekben, ugye értitek, lányok? :))
* Mónika, mert nála újra és újra visszaigazolást kapok arra, hogy egyáltalán nem a mennyiség a lényeg
* Ildikó, aki milyen szerencsés, hogy nem csak a számokhoz ért és azok között érzi jól magát, hanem a könyvek között is, és pl. ezt a blogot is vezeti
* tasiorsi, aki maga A Tasiorsi, és akit senkinek sem kell bemutatni :)

2011. február 16., szerda

Bryan Lee O'Malley: Scott Pilgrim bekeményít

Kapásból jól indult a kötet, örültem, hogy belekerült 8 színes oldal, jó volt így nézni a szereplőket, na meg passzolt is a tengerpartos hangulathoz. Sosem volt még ennyire kis aranyosan nyomi Scott, iszonyat amit képes művelni, de azért… Olyan átkötő jellege volt ennek a kötetnek, főleg az erős 3. után, nyár van, lógunk itt-ott, kicsit sok idejük volt töketlenkedésre úgy összességében mindenkinek, meg most az ex sem volt annyira átütő személyiség, de az azért dicsérendő, hogy O'Malley vette a bátorságot és most jó nagyot fordult a kocka az ex személyével kapcsolatban, mert azért amúgy elég jófiús az egész sorozat. :)

Update: mivel azóta elolvastam az 5. kötetet is, arra javítanék, hogy nem átkötő jellegű a kötet, hanem egyszerűen nyár-tematikájú, ebből következően lazább.

Fülszöveg: NYÁR VAN, de nincs idő a pihenésre! Scott Pilgrim és Ramona Flowers kapcsolata egyenesbe jön, legalábbis úgy tűnik, minden rendben van… A munkakényszer, az albérlet fenntartása és a folyamatosan támadó gonosz exek viszont pillanatok alatt kifilézik a nyugalom napjait. Üdvözlünk újra Scott Pilgrim világában, ahol most még több akcióval, feszültséggel, dupla katanával nyomuló fél-nindzsa csajjal és rockzenén hízó szerelemmel találkozhatsz!

Nekem ennyi: 8/10

Eredeti cím: Scott Pilgrim Gets It Together
Megjelenés: 2007
Fordító: Somogyi Péter
Kiadó: Nyitott Könyvműhely
A kiadás helye: Budapest

A kiadás éve: 2010

A kötés típusa: papírkötés

Oldalszám: 216 oldal

Ár: 1990,-

ISBN-szám: 978-963-310-022-3

2011. február 13., vasárnap

Nagy Ildikó Noémi: Eggyétörve

(sóhajt) ... és igen, ilyenkor derül ki, hogy én mennyire csak egy mezei olvasó vagyok, aki egyáltalán nem ért a profi elemzéshez és a nagy szavak használatához, mikor erről a könyvről kellene írnom. Nem kellene, de szeretnék, mert a kortárs magyar prózát nem szabad félretenni, ez az elvem, még akkor is ha éppenséggel a végeredmény nem tízpontos. Mindig az a legfontosabb az árnyaltabb értékelés mellett, hogy befogadható-e vagy sem, nos, ez a kötet igen, bár számomra esetlen és a várakozásaimmal ellentétesen gyenge. Anno pár éve felkapták már a fejüket páran, mikor megjelent az ÉS-ben egy újonc írónő novellája, egy ilyen kezdőmondattal: "Nincs kedved lefeküdni velem?"(Epic) Mi más kell egy hatásos bemutatkozáshoz? Aztán szerepelt Nagy Ildikó két novellája (az Epic mellett a Lélegezz velem!) a Próbaidő c. 2009-es antológiában, amiről már írtam tavaly decemberben, a 2010-es Könyvhétre pedig megjelent első önálló novelláskötete.

Fülszöveg: Ha kedved van, elutazhatsz New Englandba, ha akarod, visszatérhetsz Budapestre. Kísérőd egy fiatal lány lesz, aki csetlik-botlik a felnőttek világában, aki meg akarja találni a helyét, de hol elügyetlenkedi, hogy elügyetlenkedik számára mások. Plasztikvilág, videóklipek és számítógép, a fiatalok életmódjának mai kellékei és helyszínei bukkannak fel, ugyanakkor az önálló személyiséggé válás örök konfliktusairól olvashatunk. Szerzőnk írásmódját így jellemzi Száraz György Miklós: "Sokféleképpen lehet írni: dühvel, kötelességszerűen, űzötten, unottan, élvetegen. Mintha zabálnánk vagy falatoznánk. Hát ő csipeget. Élvezettel csipeget. Mintha öltözködnék, úgy válogatja a szavakat. Mibe is öltözködjék ez a hangulat? Mi megy a legjobban ehhez az estéhez? Mi passzol? Mi illenék? Ettől a választékos, érzéki pepecseléstől lesz olyan lebegős a szöveg. Élvezem olvasni, mert élvezi írni." "Ha én könyvkiadó volnék - írja kritikájában Károlyi Csaba -, egy-két éven belül biztosan betervezném Nagy Ildikó Noémi kötetét is." Az idők során eltelt az az egy-két év.

A borító tarkaságával ellentétben a 25 rövidke novella kicsit szürke, pedig alapjában véve hálás alapanyag lehetne egy olyan írónő élete, aki az Egyesült Államokban született emigrált szülők gyermekeként, aztán ideköltözött Magyarországra, de nem érzem a hatalmas távolságokat, a kontrasztot, amit ki lehetett volna hozni a két eltérő kultúrából. Lehet, hogy ezek az átlag magyarban elvárt dolgok a valóságban már nem is léteznek? Átlagos élet, átlagos környezet, átlagos középiskola, átlagos iskolatársak, olyan dolgokról ír, amik hétköznapiak voltak számomra, semmi irigykedést, vagy megbotránkoztatást nem éreztem, vannak ennél jóval kegyetlenebb könyvek, amik megfelelnének a fülszövegben leírtaknak is. Vannak benne azért jó meglátások, érdekes szituációk, illetve olyan novellák, amik jobban megfogtak, meg amúgy is kellemes olvasni, de nem érzem azt, hogy ez lenne Nagy Ildikó Noémi, nincs stílusjegy, csak úgy vannak az írások, amik rettentően stilizáltak.
Meg hát miért is olvasunk? Nem a kellemesért, hanem a katarzisért. A kortárs magyartól meg aztán végképp ezt várom.

Bónusz: egy teljesen más hangvételű kritika itt van.

Nekem ennyi: 7/10

Kiadó: Palatinus Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 90 oldal
Ár: 2300,-
ISBN-szám: 978-963-2740-73-7

2011. február 9., szerda

Orosz Dénes: Poligamy

"Beszéljen erről részletesen!"

A film nagy kedvencem, ciki, nem ciki, többször láttam, a könyv pedig a filmmel egy időben / nem sokkal utána került kiadásra, hiszen a film rendezője és a könyv szerzője egy és ugyanaz, Orosz Dénes, aki forgatókönyvíróként végzett a Színművészetin. Ebből kifolyólag a cselekmény ismert volt előttem, tudtam, hogy melyik Lilla után melyik másik Lilla következik, akik közül volt amelyiket vártam, másiknál inkább a következő reggelt. Nekem személy szerint nagyon tetszik ez az alapötlet, hogy tulajdonképpen egy pasi bepánikol, hogy aztán most vége az életének és most már tényleg egy nővel kell élnie élete végéig és gyereknevelés, satöbbi, szóval komolyan és felelősségteljesen kell vennie a dolgokat és erre következik egyfajta reagálás védekezésképpen.

Fülszöveg: András, a kevéssé sikeres forgatókönyvíró életének új szakaszába érkezik: végre saját lakásba költöznek gyönyörű barátnőjével, Lillával. Helyzetük igazán irigylésre méltó, már hosszú évek óta vannak együtt, és immár semmilyen akadálya sincs annak, hogy gyereket vállaljanak. De amikor a lány bejelenti, hogy terhes, András rádöbben, hogy sorsa immár végérvényesen megpecsételődött. Mert ha az embernek gyereke születik, vége a szabadságnak. Innen már nincs visszaút. Ám másnap reggel egy ismeretlen nőt talál az ágyában, aki ráadásul azt állítja magáról, hogy ő Lilla. Az élete innentől kezdve fenekestül felfordul…

Szellemes és szórakoztató, a kis levonás a stílusért jár. Néha túl modoros és egyszerűen sznob volt, más lett azért a könyvbeli András egy csöppet, Csányi Sándor más figurát hozott ki belőle, ellenben a Lillák egy az egyben ugyanazok, az ő személyiségük nagyon jól át lett ültetve a regénybe is, csak voltak néha az írónak túlkapásai (kiadókról, tévéről a véleménye), amiknél annyira, de annyira nyilvánvaló volt, hogy maga Orosz Dénes üzen valakinek, ami így gáz, bocs.

Ezeket leszámítva végig gördülékeny, nem ül le, Konrád is jó a legjobb barát szerepében, szóval jó volt olvasni és könnyen is csúszott, bár még azt meg kell jegyeznem, hogy nem szeretem amikor az író érezteti velünk, hogy a főhős már többet tud mint mi, vele az egész már megtörtént és most visszaemlékezik, de azért el-elejt egy olyan mondatot, hogy "de ezt akkor még nem tudhattam" vagy "ahogy a későbbiekben kiderült" (valahogy így, nem szó szerint idéztem, csak a lényeget próbáltam érzékeltetni. Könnyű, habos-babos mese egy férfi főszereplővel és magával a Nővel, tele jó pár meggondolandó kérdéssel.

Nekem ennyi: 8/10

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2009
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 220 oldal
Ár: 2490,- > most épp a kiadó honlapján nagyon akciós
ISBN-szám: 978-963-9725-79-9

2011. február 6., vasárnap

Ez volt 2010 borítókban

Márti könyves blogjában láttam egy képet még január elején, ami a 2010-es olvasmányainak borítóit tartalmazta egymás alatt, felett, mellett. Már akkor megtetszett és valahol megragadt az agyam mélyén, hogy de megnézném a sajátomat is így, de a dolog csak most vált realitássá, mikor a Mártitól kapott megfelelő instrukciók után elkészült a sajátom is a 125 borító alapján. Íme itt van, és még egyszer köszönöm szépen, hogy elmagyaráztad Márti. :)

(ahogy mindig is, a képre kattintva eredeti nagy méretében is megtekinthető)

2011. február 4., péntek

Bryan Lee O'Malley: Scott Pilgrim végtelen bánata

Félidőhöz érkeztem a sorozatban, és ahogy haladtam előre a kötetben, egyre inkább azt éreztem, hogy ez jobban sikerült a második résznél, egyértelműbb, világosabb és a karakterfrissítés is jót tett. A második kötetben kisebb gondjaim akadtak az tér-idő kezelésével, nem volt elég nyilvánvaló számomra, hogy mikor melyik évben járunk, nos, most már egyértelművé vált, hogy a fekete keretes oldalak a múlt, főleg, hogy ezt Scott is eléggé nyilvánvalóvá teszi egy buborékban ("ezerrel pörög életem filmje").

Fülszöveg: A kapcsolatból kapcsolatba ugró Scott Pilgrim életére sötét árnyat vet új barátnője hét gonosz ex-pasija. Scott csak akkor járhat Ramona Flowersszel, ha előtte meg-semmisíti a szennyeslelkű, múltbéli partnereket. Todd Ingram a harmadik ex. Nemcsak hogy vegetáriánus-rocksztár, de Scott volt barátnőjével, Envy Adamsszel él, aki kábé másfél éve taposta szilánkosra főhősünk törékeny szívét. Envy viszont nem éri be ennyivel. A pokol tüzén edzett, sikeres art-rock zenekarával Torontóba érkezik, és két nappal a koncert előtt Scott együttesét kéri fel előzenekarnak. Elég lehet 48 óra, hogy Scott kifilézze Toddot, túllépjen az Envy okozta sebek nyalogatásán, eközben építse új kapcsolatát, és még az új számokat is begyakorolja? Sok ez? Most mindez kiderül.

Szóval lett nekünk ebben a kötetben egy Envy és Todd párosunk, meg még az együttesük dobosa, akik közül Envy különösen főszereplői státuszba lépett, hiszen hát ő a hírhedt excsaj, akit Wallace különösen gyűlöl. Jót tett a vérfrissítés, Envy kellően rosszindulatú és gonosz, Todd meg buta mint egy majom, de hát ő bármit megtehet, nem, mert rocksztár? ("és akkor a parmezános csirke sem vega?" ez mondjuk épp Envy). De valójában Envynek ez csak álca és belül még mindig Natalie, de itt van Ramona, aki igazán szimpi csajszi, és jó Scott-tal, de ahhoz meg, hogy ez így is maradhasson, le kell győzni Todd-ot. És akkor indul az agyament menet a játékban, amiben mindenféle hülyeség előkerül, mindenki beszól mindenkinek, az olvasók is megkapják a magukét, Kanada is, jókat mosolyogtam végig, kifejezetten 100%-os élményt nyújtott.

Tőlem itt:
Scott Pilgrim kivételes átlagélete
Scott Pilgrim a világ ellen

Nekem ennyi: 10/10

Eredeti cím: Scott Pilgrim & the Infinite Sadness Megjelenés: 2006
Fordító: Somogyi Péter
Kiadó: Nyitott Könyvműhely
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 192 oldal
Ár: 1990,-
ISBN-szám: 978-963-310-022-6

*a kapcsolati ábra a Scott Pilgrim facebook-csoport galériájából származik
Scott Pilgrim fb
a kapcsolati ábra pontos linkje

2011. február 2., szerda

Frédéric Beigbeder: 1999 Ft


Vegyük a könyv főszereplőjét, Octave-ot, a reklámszakembert (copywriter), aki mondhatni az élet császára, dúskál a pénzben, nőkben és a kokainban, de úgy érzi, megcsömörlött a munkájában, és ezért elkezdett írni egy könyvet, egy botránykönyvet, amiben lerántja a leplet a saját kis világáról, hogy hogyan működik a reklámipar, mennyire nézik hülyének a szakemberek a vásárlókat és hogyan érik el, hogy még a szemetet is megvegyék. Ezért persze azt várja, hogy majd kirúgják, de hát ember tervez, tudjátok mi a vége...

Aki pedig mindezt megírta, az Frédéric Beigbeder, aki tényleg reklámszakemberként dolgozott, tényleg ilyen életvitelt folytatott, és tényleg megunta saját magát és valóban írt egy könyvet 99 francs címmel 2000-ben, amiért kirúgást várt. A kirúgást megkapta, vele együtt azonban a sikert és hírnevet is, így továbbra is az élet császára, dúskál a pénzben, nőkben és a kokainban. Szépen nézünk ki, mi?

Volt a könyvben egy mondat egy kisebb monológ részeként, nem is Octave szájából, mégpedig, hogy Könnyű szidni a rendszert, miközben te működteted! (135. oldal), ami nagyjából össze is foglalja azt a kettősséget, amit én is érzek a könyvvel és magával a világgal kapcsolatban. Jó-jó, tudjuk, hogy átvernek minket és még a gagyi termékkel kapcsolatban is bele akarják ültetni az agyunkba, hogy az márpedig kell neked, na de melyikünk hagyná ki az új mogyorós pudingot vagy cheddar sajtos chipset, mikor annyira csábító.

Az a baj, hogy nehéz egyfajta és egysíkú álláspontot képviselni, bonyolult ez az egész fogyasztói társadalom úgy ahogy van, de azért arra jó volt ez a könyv, hogy érdekes kérdéseket vetett fel és megmagyarázott egy-két dolgot, mondhatni ismeretterjesztő és tényfeltáró volt a témában, azonban az elfogyasztott kokain mennyiség növekedésével egyenes arányban csökkent a színvonal, ezért sajnos az utolsó két fejezet már eléggé szétcsapott, főleg az utolsónál szállt el nagyon.

2007-ben készült belőle egy filmadaptáció is, információim szerint érdemes megnézni, mert jól visszaadja a könyv lényegét, sőt. Kíváncsian várom, talán a héten sort kerítek rá.


(egyébként miért van az, hogy egy csomó férfi sokkal sármosabbá, egyenesen csúcspasivá válik egy kis borostától?)

Nekem ennyi: 8/10

Eredeti cím: 99 francs
Megjelenés: 2000
Fordító: Bayer Antal
Kiadó: Geomédia Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2001
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 276 oldal
Ár: 1999,-
ISBN-szám: 963-791-086-7