"Mindegyikünknek megvan a saját Austenja."
Minden olyan szépen indult: figyelemfelkeltő cím, harmonikus borító, kellemes témaválasztásnak tűnt a fülszöveg alapján, ráadásul nagy nehezen sikerült is kikölcsönözni éppen zárás előtt elsőként a Központi könyvtárból (csodálkoztam is, hogy még ilyenekkel bajlódnak a költözés előtt, hogy új könyvek vásárlása). A filmet már láttam bő egy éve talán, az eredeti most került sorra az elmúlt napokban, és bár azt nem mondom, hogy óriási elvárásaim lettek volna, egy kellemes és könnyed kis nyári olvasmányt akartam, de nem adta meg, csalódtam.
Ha más szemmel nézem mint először, akkor már a borító is hatásvadász, hiszen ki ne ismerné a szív alakba hajtott könyvlapok esetét, főleg mi könyveket szerető emberek, tele van vele a net, így olyan izé, hogy gyakorlatilag nem sok grafikusi tevékenységre lehetett szükség (szerintem), mert felmegyek én is a devianart-ra, aztán találok ezer ilyet. Olvasó megnyerése ezzel pipa (olyan szééép).
Pipa továbbá arra, hogy Fowler remekül kiválasztotta Jane Austent köretnek, hogy vesz öt nőt és egy férfit és összeülteti őket egy havonta egybegyűlő könyvklubban, ahol megvitatják a regényeket. Jane Austent az emberek, főleg a nők nagy része szereti, sőt imádja, nekem is a Büszkeség és balítélet és a Meggyőző érvek az egyik kedvenc könyvem, de nem olvastam minden regényét. Jó, hogy gondolt a hozzám hasonlókra és a könyv végén található egy összefoglaló az összes könyvről, hogy képben legyünk.
Zavart az elbeszélői mód, hogy "mi hatan -Jocelyn, Allegra, Sylvia, Prudie, Bernadette és Grigg...", tehát akkor ki az elbeszélő? Mindig más? Nem derült ki, mindig mindenkiről úgy beszélt, mintha ismerné, vagyis lenne egy hetedik tag, az írónő, de nem volt. Ezt valaki igazán elmagyarázhatná nekem, nem ehhez szoktam hozzá.
A könyv kicsi részében volt csak szó a regényekről tényleg, egy fejezet általában 40 oldal körül volt, ha abból 3 oldalnyi értelmes beszélgetést a könyvekről össze tud bárki gyűjteni, akkor sokat mondtam és akkor is csak általánosságokat mondanak. Én többet szerettem volna gondolkodni velük együtt a regényekről, de ehelyett mindenki életét (a gyerekkortól kezdve) mutatta be Fowler, amiben semmi különleges nem volt, unalmas és száraz volt.
Egyszer az jutott eszembe, hogy egy magyar szerző is megírhatná a Szabó Magda könyvklubot, tagjai Juli, Zsuzsi, Zsóka, Ildikó, Noémi és Béla, akik valakik, de az utca embere, de ez így valahogy nem az igazi.
Érdekes viszont a könyv végén található gyűjtemény arról, hogy Jane Austen rokonai mit gondoltak a könyvekről, illetve az évtizedek múltával egy-egy híres személy, irodalmár, író hogyan látta adott korban, tényleg érdemes elolvasni, de az egészet annyira most nem ajánlom. Azt az érzést szeretem amikor egy könyv dob rajtam, vagy földhöz vág, vagy felfelé, mindegy, tehát hagy valami nyomot, ez nem hagyott semmit, lehet megint Coupland-et fogok olvasni vagy végre a Keyes-t.
Nekem ennyi: 5/10
Kiadó: Laurus Kiadó
A kiadás helye: Győr
A kiadás éve: 2009
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 302 oldal
Ár: 2780,-
ISBN-szám: 9789638819116
Szabó Magda könyvklub:) Vállalom!
VálaszTörlés