Anna Maria Mäki: Zárt helyek igézete

A cím és a borítón ábrázolt riadt szemű, szűk helyen kuporgó karikás szemű lány alapján azt gondoltam, hogy kizárólag a klasszikus klausztrofób helyzetekre lesz kiélezve a könyv, meg nagyjából a fülszöveg is ezt sugallta, tehát lift, busz, metró, alagút, épületlabirintusok. Voltak ilyenek is, de egyáltalán nem ezen volt a hangsúly, hanem sokkal inkább a társadalom és egyén kapcsolatán, kinek mi a szerepe, bezárva érzi-e magát és van-e ebből kiút. Nők voltak a főszereplők, tinikortól elkezdve az anyáig, volt, aki maga hibázta el az életét, volt, akit férfiak kényszerítettek elviselhetetlen helyzetekbe, de ide tartozik a család kérdése is, hogy mi legyen a nő, karriert építsen, vagy a hányást takarítsa fel. Kinek hogy jön le, abban én azonban megerősödtem, hogy még jó ideig nem az etetőszék, pelenkázó, fürdőkád háromszögében akarom tölteni a nap huszonnégy óráját, riasztó volt a Hat óra alvás című fejezet.

A könyv hét egységre van bontva, mindegyik történetben megjelenik egy fekete kalapos nő. Először igazán a 39. oldalon, A zárt hely igézete című liftes történetnél kaptam fel a fejem, hogy ez már izgalmas, nem csak csordogál a megszokott busz-metró vonalán, elképzeltem, hogy ha én lennék ilyen helyzetben, inkább nem, nem véletlenül nem szállok be a liftbe idegen emberekkel, főleg egyetlen férfival nem. A IV. részt nyitó Hat óra alvást azóta is a könyv csúcspontjának érzem, úgy éreztem itt van elemében igazán az írónő, hiszen a rövid életrajz alapján a három gyermekével maga is jól ismeri ezt a világot, hogy mit jelent bezárva lenni a lakásba, na meg kiderül, hogy azért Finnország sem a mennyország, még akkor sem ha "túl jó a szociális ellátás". A Testvérgyilkos képtelenségnek tűnik, egyszerűen nem hiszem el, hogy van olyan értelmes lány, aki egy ilyen törvényt elhisz, amit vele tartatnak be, de jó példa volt arra, amikor a férfi uralkodik a nő fölött, aki ezt szó nélkül tűri.

Nagyjából itt ki is merül, hogy mi a kiemelkedő számomra, nem mondom, hogy nem rossz első kötetnek, de kicsit középszerű, néha egészen unalmas történetekkel, a papírborítóra nyomtatott idézet is kicsit erőltetett a nézetekkel meg a könnyű idomulás képességével, persze igaznak is mondható, de akkor is "nagyon megmondós" érzést hagyott bennem maga után. Ha már finn írónőt kellene ajánlani, akkor sokkal inkább Elina Hirvonen: Hogy ő is ugyanarra emlékezzen című elbeszéléskötetét ajánlom, az sokkal mélyebb és tartalmasabb, bár ugyanakkor fájdalmasabb témát érint.

Nekem ennyi: 6/10

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2008
A kötés típusa: papírborítós papírkötés
Oldalszám: 168 oldal
Ár: 2480,-
ISBN-szám: 9789639725300