Még mindig bántja a szemem a vékony Gavaldák olvasása, annyira nem szeretem ezt a szedéstípust: (hm, ugye így hívják?) óriási margó, óriási betű, óriási sortávok, ám kézbe venni és megtapintani még mindig csodálatos, ebben verhetetlen a kiadó.
Fülszöveg: Simon egy vidéki esküvőre indul a feleségével, aki nem felhőtlenül boldog, hogy a férje testvérei is velük utaznak. A két lány, Garance és Lola, teljesen mások, mint ő, és mindent meg is tesznek azért, hogy érezze, sosem léphet be közös titkos világukba. Ám az ezt követő eseményt még álmában sem feltételezné... Amikor megérkeznek és megtudják, hogy a negyedik testvér, Vincent nem vesz részt az unalmasnak ígérkező szertartáson, köszönés nélkül faképnél hagyják a násznépet és Simon feleségét, hogy hármasban abba a kastélyba ruccanjanak, ahol Vincent dolgozik. Életük fordulópontja lesz ez a kaland. Mind a négy testvér érzi, hogy ez a lopott alkalom az utolsó nagy találkozás, mely lezárja a fiatalkorukat. A Kis kiruccanás Anna Gavalda elbűvölő stílusában mesél a gyermekkori kötelékekről, melyek egész életünket meghatározzák
Nehéz reálisan megítélni, mert három másik könyvéhez hasonlítom automatikusan, pedig nem szeretem az ilyet, de nála beállt az agyba (tőled állt be az agyhalál...), hogy nagyon nagy kedvenc az Együtt lehetnénk és a Csak azt szeretném..., ellenben a Szerettem őt annyira nem, (a 35 kiló remény egyértelműen más kategória). Szóval ha azt nézem, akkor tök jó a négy testvér karaktere: Simon, a tökéletes férj-alapanyag, Vincent, a művészlélek, Lola, a válófélben lévő anyuka két gyerekkel, és az elbeszélő Garance, aki még élvezi a függetlenséget. Tipikus is, meg nem is, mégis különböznek az átlagemberektől, kívülállóak, ami kifejezetten tetszett, jobbak az ilyen regényhősök. Egyértelműen nem a történet itt a lényeg, ez szerintem mindenki számára egyértelmű, a lelki dolgok mellett nekem tulajdonképpen egy társadalmi látkép is kibontakozott, és inkább ez foglalkoztatott a gyermekkorba merülés helyett.
Szép, szép, de nem volt elég a katarzishoz és hogy azt mondjam, hogy bravo, ilyet Anna Gavalda megír egy álmos délutánon, inkább mindenki vegye elő az Együtt lehetnénket, vagy egy rövid novellát olvasson tőle.
Nekem ennyi: 7/10
Kiadó: Magvető Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: papírborítós keménykötés
Oldalszám: 156 oldal
Ár: 2490,-
ISBN-szám: 978-963-1428-24-7
Fülszöveg: Simon egy vidéki esküvőre indul a feleségével, aki nem felhőtlenül boldog, hogy a férje testvérei is velük utaznak. A két lány, Garance és Lola, teljesen mások, mint ő, és mindent meg is tesznek azért, hogy érezze, sosem léphet be közös titkos világukba. Ám az ezt követő eseményt még álmában sem feltételezné... Amikor megérkeznek és megtudják, hogy a negyedik testvér, Vincent nem vesz részt az unalmasnak ígérkező szertartáson, köszönés nélkül faképnél hagyják a násznépet és Simon feleségét, hogy hármasban abba a kastélyba ruccanjanak, ahol Vincent dolgozik. Életük fordulópontja lesz ez a kaland. Mind a négy testvér érzi, hogy ez a lopott alkalom az utolsó nagy találkozás, mely lezárja a fiatalkorukat. A Kis kiruccanás Anna Gavalda elbűvölő stílusában mesél a gyermekkori kötelékekről, melyek egész életünket meghatározzákNehéz reálisan megítélni, mert három másik könyvéhez hasonlítom automatikusan, pedig nem szeretem az ilyet, de nála beállt az agyba (tőled állt be az agyhalál...), hogy nagyon nagy kedvenc az Együtt lehetnénk és a Csak azt szeretném..., ellenben a Szerettem őt annyira nem, (a 35 kiló remény egyértelműen más kategória). Szóval ha azt nézem, akkor tök jó a négy testvér karaktere: Simon, a tökéletes férj-alapanyag, Vincent, a művészlélek, Lola, a válófélben lévő anyuka két gyerekkel, és az elbeszélő Garance, aki még élvezi a függetlenséget. Tipikus is, meg nem is, mégis különböznek az átlagemberektől, kívülállóak, ami kifejezetten tetszett, jobbak az ilyen regényhősök. Egyértelműen nem a történet itt a lényeg, ez szerintem mindenki számára egyértelmű, a lelki dolgok mellett nekem tulajdonképpen egy társadalmi látkép is kibontakozott, és inkább ez foglalkoztatott a gyermekkorba merülés helyett.
Szép, szép, de nem volt elég a katarzishoz és hogy azt mondjam, hogy bravo, ilyet Anna Gavalda megír egy álmos délutánon, inkább mindenki vegye elő az Együtt lehetnénket, vagy egy rövid novellát olvasson tőle.
Nekem ennyi: 7/10
Kiadó: Magvető Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: papírborítós keménykötés
Oldalszám: 156 oldal
Ár: 2490,-
ISBN-szám: 978-963-1428-24-7
Érdekes, hogy az alapsztori nem egy nagy wasistdas, de el sem tudom képzelni, hogyan fejeződhetett be és emiatt már megvan részemről az érdeklődés. :)
VálaszTörlésNagy dologra nem kell gondolni, de inkább nem is írok semmit sem, örülök, hogy a könyv felkeltette az érdeklődésed. :)
VálaszTörlésOlvastál már mást Gavaldától?