Azt gondoltam egy-két hete, hogy érzelmileg sokkal inkább megterhelő lesz a váltás a Széchenyi téri épületről, ahol eddig a Központi Könyvtár volt és nagyon-nagyon sok időt töltöttem olvasóként, gyakorlatosként, és kicsit mint dolgozó emberke is, az új létesítményre, a Tudásközpontra. Kétszer volt már a félévben ott (itt) pár órás gyakorlatunk, egyre inkább ráérzek a hangulatára, hogy tényleg jó, be lehet lakni, amit az elmúlt egy évben csak képről gondoltam, hogy az lesz. Mivel a 3. szint már megnyílt, a hallgatók is kezdenek bejönni, kölcsönöznek, tanulnak, léteznek az épületben, ami jó, mert nem üresen kell állnia.
Bár számtalan képgaléria van az interneten, amit profi fotósok készítettek, de ma én is kattintottam párat, (első alkalommal még nem mertem...), szóval a 3. szint, ahol a jogi és közgazdasági szakkönyvek vannak, de egyébként minden szintnek ilyen a szerkezete, az a nagy fehér kemence-szerű izé a kis lukakkal pedig a Kaptár. Kevés, meg nem olyan jó minőségű, meg csak azon a helyeken tudtam körbeforgolódni, ahol ma munkálkodtunk, de ez van.
Bár számtalan képgaléria van az interneten, amit profi fotósok készítettek, de ma én is kattintottam párat, (első alkalommal még nem mertem...), szóval a 3. szint, ahol a jogi és közgazdasági szakkönyvek vannak, de egyébként minden szintnek ilyen a szerkezete, az a nagy fehér kemence-szerű izé a kis lukakkal pedig a Kaptár. Kevés, meg nem olyan jó minőségű, meg csak azon a helyeken tudtam körbeforgolódni, ahol ma munkálkodtunk, de ez van.
El tudnánk nézegetni ezt a kilátást mindennap, nem? :)
Hááát... Hűűű...
VálaszTörlés(Debizony.)