Art Spiegelman: Maus - Egy túlélő regénye

Mivel most már eljutottam arra a pontra, hogy két kezem sem elég, hogy megszámoljam hány képregényt olvastam, ami lehet másnak semmiség, nekem nagy szó, úgy éreztem, hogy át kell gondolnom a képregények értékelési rendszerét, hogy egyértelművé és átláthatóvá váljon teljes egészében a fejemben. Megtettem és emiatt ez az eddigi leginkább lepontozott képregénnyé vált, nem ok nélkül, magyarázok is, de először, hogy miről is szól, na meg egy közbevetés: még egyszer köszönöm a könyvtárakon és boltokon kívül a hozzájárulást a magánszemélyeknek is, hogy kezembe vehetettem ezeket. :)

A szerző, Art Spiegelman édesapja, Vladek Spiegelman túlélő, őt kéri meg fia, hogy mesélje el a történetét, a II. világháborút, a bujkálásokat, a koncentrációs táborokat és mindent, ami vele történt, kezdve onnantól, hogy megismerkedett az édesanyjával. Az Egyesült Államokban 1986-ban jelent meg a történet első fele, ami a harmincas évek közepétől 1944 teléig mesél, Magyarországon már 1990-ben olvashattuk, de sok-sok évvel később A teljes Maus címmel egyben is kiadta a két részt az Ulpius kiadó. Egyből hatalmas siker lett, hiszen ehhez a kényes témához regények szintjén sem sokszor nyúlnak hozzá, nem hogy képregény formájában, ami nem is átlagos lett, hiszen a zsidókat egér formájában, a lengyeleket disznóként, a nácikat pedig macskaként ábrázolja.

Nem nyűgözött le. A témaválasztás feltűnővé és egyedivé teszi, ezt nem tagadom, de attól mert valaki hozzá mer nyúlni ehhez a témához, nem fogok a lábai előtt heverni. Akárhogy is próbálják magyarázni különböző elemzések az öngúnyt, meg a szeretetreméltóságot, nekem Vladek, a túlélő, Art apja nem volt szimpatikus, ha meg nem az a főhős, az nem annyira jó nekem mint olvasónak. Emlékszem volt is egy ilyen kocka benne, hogy Art rájön, hogy olyan mintha az apját tipikus fösvény zsidónak ábrázolná, és ez nem jó. Tényleg nem.
Értem én nagyjából az ideológiai hátszelét annak, hogy ki egér, disznó, macska, de olyan szinten sematizáltak lettek a figurák, hogy nem tudtam megkülönböztetni sokszor a férfi-nőt sem, nemhogy az azonos neműek különbözőségeit. Túl sok minden szerepelt egy oldalon, vagyis nem is így mondanám, nem történetileg volt sűrű, hanem a rajz szintjén. Szóval grafikailag sem tetszett, túl darabos és szögletes volt és a szövegbuborékokat nem is tudtam elolvasni sokszor, annyira apró betűsek voltak és csúnyán írtak benne.

Érdemes elolvasni, nem mondom, hogy nem, egyszer mindenkinek a kezébe adnám, mondjuk történelemórán, de összességében ez csak erős közepes.

Nekem ennyi: 6/10

Kiadó: Napra-forgó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1990
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 159 oldal
Ár: nem beszerezhető > keresd A teljes Maus-t, de igazából az sem kapható...
ISBN-szám: 963-7960-02-3