Szeifert Natália: Gyógyfűrész - Soha naplója

"Mindig észnél vagyok. Csak nem mindig a magaménál."

Részlet a fülszövegből: "... Ír naplót, internetre. Tudod, bárki elolvashatja. Bárki. Mégis, az egész valahogy szemtelenül intim. Van, hogy irreál (van, hogy ír reál), és van, hogy szürreál. Soha mindent leír maga körül, még azt is, ami nincs. Kegyesen, kegyetlenül, szenvesen, szenvtelenül. Persze, szereti a szójátékokat, de sohasem öncéllal. A szó neki nem játék, illetve nem csak az. Minden valós időben leírt naplóbejegyzés, minden többé vagy éppen kevésbé megszerkesztett mondata egy tökéletlen egész része, félreütésestül, elragadtatásostul, makulásan is. Pont úgy őszinte, ahogyan még nem gejl és már nem obszcén. Soha semmit nem ír le csak úgy. Soha." (Szaniszló Judit)

Még télen olvastam, már akkor megfogalmazódott pár gondolat, amit le is írtam, ezt teszem közzé most itt is, kiegészítve vagy éppen átírva egy kicsit.

A borító ronda. Nekem ne mondja senki sem, hogy ha azt mondom csúnya, nem értettem meg a könyv lényegét. Ez egyszerűen grafikailag és esztétikailag sem szép, egy ember egy cégnél ne ilyet adjon ki a kezéből, ha van normális végzettsége erről a szakmáról. Persze a felhők jók, de az alatt a piros paint-festékszórós cikkcakktól rosszul vagyok, annyira, de annyira szembetűnő és hangsúlyos rajta. Én értem, hogy ott alatta torzítva a két lánya, Nagybug és Kisbug van, meg a könyvek, meg a magassarkú, pöttyös szoknya, de lehetett volna szebb. Ennyire nem jó borítót már régen láttam, pedig mindig vannak mellényúlások. Vagyis lehet nem is pediggel kellene írni, hanem kijelenteni, hogy mindig vannak mellényúlások és kész.

A cím ötletes, szó is esik róla benne, "kigyógyfűrészelem magamból" vagy valami hasonló. Klassz szó, ez tetszik. Gyógyfűrész. A Soha nevet választani nicknévnek szintén találó, jól el lehet vele játszadozni. Néha sokat is játszadozik.

Miért és hogyan adnak ki blogtartalmakat könyvbe? Ismerni kell valakit vagy nem is, hanem rád találnak és megörvendeztetnek az örömhírrel, hogy tádááám, kiadjuk amiket irkáltál a neten? (itt felrémlik Spiegelmann Laura Édeskevése, még mindig nem tudni, vagy legalábbis én..., hogy mi az igazság, Garaczi László-e vagy sem) Nem tudom, de ez is egy érdekes dolog. Mivel ez azért nem kultblog, se könyves blog, se gasztroblog, hanem énblog, könnyen lehet utálni és szeretni is.

A stílus egyedi, persze, valami fantáziát láttak benne, van is, de azért annyi nem. Sokszor szétcsapott, összecsapott, nevezhetjük így is, úgy is, mondjuk lehet, hogy olvasom három oldalon a szürreális gondolatokat, de utána meg jön egy gondolat, ami fejbe üt, mert érzem, hogy ez az, ezt most eltalálta. Szóval vegyes, annyira azért nem odacsapós, talán könnyelműség lenne kijelenteni, hogy ennyi ennyi erővel bármelyikünk blogját kiadhatná egy kis kiadó, akár ezt is itt, talán nem az lenne. Most ez van, szépirodalomnak nyilván nem nevezi senki sem, de azért érdemes volt elolvasni és hátha így még többen megismerkednek ezzel a műfajjal. Pozitívuma, hogy őszinte, néha túlságosan is, azért azt lehet érezni, hogy nem kitalált, persze, remélem ezt senki sem gondolja. (mint egy másik könyvvel kapcsolatban egyértelmű)

Nekem ennyi: 7/10

Kiadó: Ad Librum Kiadó

A kiadás helye: Budapest

A kiadás éve: 2009

A kötés típusa: papírkötés

Oldalszám: 178 oldal

Ár: 1990,-

ISBN-szám: 978-963-9888-12-8