Üde színfolt a magyar könyvkiadásban a Pongrác Kiadó, akik a közösség oldalak erejét kihasználva népszerűsítik és reklámozzák a könyveiket, alapból a modern, web2.0-s megközelítést választották, ami úgy tűnik egyelőre, hogy bejön, ezt a könyvet is az egyik közösségi oldalon nyertem.
A londoni óriáskerék rejtélye teljesen korrekt módon a 12-16 éves korosztálynak van belőve, magán a könyvön a 14 éves karika szerepel, úgyhogy azt inkább hagyjuk, hogy én, (már majdnem) 23 évesen miért veszem a kezembe. :D Tulajdonképpen egyszerű, mert egyből megfogott a London Eye, a vágyott hely, ahová el szeretnék jutni, aztán a fülszöveg is meggyőzött, na meg maga a borító is simán belefér az én évi top hármamba, és valami könnyedre vágytam, amihez nem feltétlen kell lemenni a lélek legmélyebb bugyraiba.
Tehát miről is szól: Ted és Kat elmennek a náluk vendégeskedő unokatesójukkal, Salim-mel, a londoni óriáskerékhez, hogy felülnek rá, azonban egy véletlenül felajánlott ajándékjegynek köszönhetően csak Salim megy fel a kerékre, ám mikor a fél órás menetidő letelik és az utasok kiszállnak, Salim nincs sehol. Mivel a rendőrség is tanácstalan, a szülők pedig halálra izgulják magukat, a két gyereken van a sor, hogy rájöjjenek, hogy mi történhetett Salim-mel. Ted, a 12 éves srác egy különös szindrómában szenved, amitől ő másképpen gondolkodik a kortársainál, így neki köszönhető a különböző elméletek gyártása, hogy pl. Salim öngyulladás áldozata lett, elrabolták, álruhában jött ki a kapszulából, más kabátja alá bújt be, elromlott az órája, és hasonlók. Nővérével, Kat-tel próbálnak együttes erővel, a veszekedéseiket félretéve nyomozni, és megoldani az ügyet.
Teljesen korrekt kis ifjúsági regény, szinte felidézte azt az időszakot, amikor még én olvastam ilyet, amikor valóban ennyi idős voltam, mint a célközönség, de ez jó, mert megnyugtató, hogy ma is vannak azért a fantasy könyveken kívül szimplán a mi világunkban játszódó történetek, amik ettől függetlenül ugyanolyan izgalmasak lehetnek. Dowd egész jól megoldotta azt is, hogy a történetet végig Ted meséli el a maga fura stílusában, csak nagy ritkán volt egy-egy olyan mondat, ami nagyon sántított, egyébként humoros volt, halkan jegyzem meg, de nekem néha Bones jutott eszembe Tedről, hogy milyen is a viszonyuk a közmondások és viccek megértésével.
A londoni óriáskerék rejtélye teljesen korrekt módon a 12-16 éves korosztálynak van belőve, magán a könyvön a 14 éves karika szerepel, úgyhogy azt inkább hagyjuk, hogy én, (már majdnem) 23 évesen miért veszem a kezembe. :D Tulajdonképpen egyszerű, mert egyből megfogott a London Eye, a vágyott hely, ahová el szeretnék jutni, aztán a fülszöveg is meggyőzött, na meg maga a borító is simán belefér az én évi top hármamba, és valami könnyedre vágytam, amihez nem feltétlen kell lemenni a lélek legmélyebb bugyraiba.
Tehát miről is szól: Ted és Kat elmennek a náluk vendégeskedő unokatesójukkal, Salim-mel, a londoni óriáskerékhez, hogy felülnek rá, azonban egy véletlenül felajánlott ajándékjegynek köszönhetően csak Salim megy fel a kerékre, ám mikor a fél órás menetidő letelik és az utasok kiszállnak, Salim nincs sehol. Mivel a rendőrség is tanácstalan, a szülők pedig halálra izgulják magukat, a két gyereken van a sor, hogy rájöjjenek, hogy mi történhetett Salim-mel. Ted, a 12 éves srác egy különös szindrómában szenved, amitől ő másképpen gondolkodik a kortársainál, így neki köszönhető a különböző elméletek gyártása, hogy pl. Salim öngyulladás áldozata lett, elrabolták, álruhában jött ki a kapszulából, más kabátja alá bújt be, elromlott az órája, és hasonlók. Nővérével, Kat-tel próbálnak együttes erővel, a veszekedéseiket félretéve nyomozni, és megoldani az ügyet.Teljesen korrekt kis ifjúsági regény, szinte felidézte azt az időszakot, amikor még én olvastam ilyet, amikor valóban ennyi idős voltam, mint a célközönség, de ez jó, mert megnyugtató, hogy ma is vannak azért a fantasy könyveken kívül szimplán a mi világunkban játszódó történetek, amik ettől függetlenül ugyanolyan izgalmasak lehetnek. Dowd egész jól megoldotta azt is, hogy a történetet végig Ted meséli el a maga fura stílusában, csak nagy ritkán volt egy-egy olyan mondat, ami nagyon sántított, egyébként humoros volt, halkan jegyzem meg, de nekem néha Bones jutott eszembe Tedről, hogy milyen is a viszonyuk a közmondások és viccek megértésével.
Nekem ennyi: 9/10
Kiadó: Pongrác Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 276 oldal
Ár: 2900,-
ISBN-szám: 978-963-89013-2-3
Most megfordult a fejemben, hogy ez talán olyan könyv lenne, amit az én antiolvasó tini öcsém is talán a kezébe venne, úgyhogy majd megpróbálkozom vele. :)
VálaszTörlésHű, örülök, hogy a gyakorlatban is működik a dolog, amit én kigondoltam. :)Ha sikerrel jársz, akkor azért írd meg. :)
VálaszTörlésMi is várjuk a visszajelzést a kísérletről;) A poszt szerzőjének pedig nagyon köszönjük az elismerő szavakat!:) Utólagos engedelmeddel Facebook-rajongóink figyelmébe ajánljuk a szöveget.
VálaszTörlés@pongrac: Én köszönöm, hogy megjelentették a könyvet. :)
VálaszTörlésA Facebook-dolgot pedig szintén köszönöm.
Cserébe a kötés és az oldalszám mellé talán a fordító neve is felkerülhetne: Szabados Tamás.
VálaszTörlés@Noémi: nem akarok undok lenni, de az indulás óta e szerint a struktúra szerint adom meg a könyvről a főbb adatokat, amit szubjektíven én választottam ki, lehet, hogy más máshogy csinálná. A fordítókat az alábbi címen szoktam információként közzé tenni, nagyobb közönséghez is jut el:
VálaszTörléshttp://moly.hu/konyvek/siobhan-dowd-a-londoni-oriaskerek-rejtelye
Akkor fogadd általános megjegyzésként, hogy a könyv adatai között illenék feltüntetni a fordítót is, ha már az oldalszám ilyen fontos. Akár visszamenőleg is...
VálaszTörlésFüggetlenül a molytól.
És nem undokságnak nevezném, hanem véleménykülönbségnek. Kinek mi a fontos.
Fontos a fordítói munka, ez tény, de az oldalszám mérvadóbb szerintem egy leendő olvasónál, főleg a fiatalabbaknál, akik nem azt nézik, hogy XY fordította-e le, hanem azt hogy mennyire vastag a könyv stb... vagy lehet hogy csak én látom így?
VálaszTörlésNoh mind1, a sztori engem is érdekelni kezdett. Nagyon szeretem az ilyen gyerek/tini regényeket, pedig hát én is már 24 éves vagyok :)