Azt hiszem most sem fog érvényesülni a blogon az a mondás, mely szerint valamiről vagy jót vagy semmit, egy üres bekezdésnek vagy épp egy fehér téglalapnak nulla értelme lenne.
Éppen emiatt akadt gondolom a stílussal, ami gyakran túl pátoszos volt, rengeteg felkiáltójellel, szinte hallottam, ahogy egy harcosabb lelkű nő egy színpadon állva felolvassa és több száz szintén harcos lelkű nő hallgatja és együtt morajlanak fel a kegyetlenebb részeknél. Szóval a megvalósítással akadtak gondjaim, mintha tényleg egy beszéd alapanyagai lennének igazán szellős szerkesztéssel. A szövegek több mint fele verses formában íródott, ami miatt művivé és erőltetettekké váltak, pedig a témák tényleg jók és kell is róla beszélnünk, csak hát folyó szövegben sokkal jobban működött. Ezek között volt például az amerikai klikkes, az Éhezésblog, az iráni lány orrplasztikája és a kenyai lány története. Ezek kifejezetten élvezetesek voltak és könnyedebben gördültek megfogalmazásilag is, a Kedves Rihanna!-kezdetű szöveg ellenben félelmetes volt, és az a baj, hogy tényleg vannak, akik ennyire alávetik magukat a pasijaiknak és nem tudnak tisztán gondolkozni.
Mégis azt mondom, hogy abba a képbe, amit kialakított magáról Eve Ensler, simán belefér ez a kötet (aminek még gyönyörűségesebb borítója van egyébként, mint a Tökéletes testeknek, ez igazán eltalált), mind témájában, mind harciasságában és stílusában, csak éppen nekem befogadhatóbb lett volna, ha nyugodtabb és prózaibb.
A könyvet köszönöm a Nyitott Könyvműhely-nek.
Nekem ennyi: 6/10
Kiadó: Nyitott Könyvműhely
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: keménykötés
Oldalszám: 208 oldal
Ár: 2990,-
ISBN-szám: 978-963-9725-18-8
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.