Fülszöveg: Bárdos Pál kisregénye a mai értelmiségi középnemzedék, a negyvenesek közérzetéről, tudatproblémáiról és létgondjairól tudósít. Hőse kiadói lektor (civilben író), az ő egyetlen napjának eseményei szolgálnak keretül egy jó ismert állapot bemutatásához, amelyben az elbizonytalanodás, a szorongás, a fölöslegesség érzése, a szellemi korrumpálódás veszélye, az alkotás görcse uralja a mindennapokat. Mit állíthat ezzel szembe hősünk, aki nem tud, de nem is akar cinikussá, a rosszkedv apologétájává válni s önfelmentés sem kenyere? Azt a felismerést, hogy egyedül az önismereten, az önbecsülésén, az élettapasztalatokban felhalmozódott bölcsességen keresztül vezethet út a belső békéhez, a harmonikus emberi kapcsolatokhoz.
Az 1988-ban születettek közé tartozom, így elég nyilvánvalóan nem én vagyok a célközönség, a most 65-70 évesek elmúlt rendszerbeli szorongásai vannak a középpontban, ez meg sajnos nekem már nem mond sokat, anno csak a címen akadt meg a szemem, bólogattam nagyon. Nem tudott úgy megérinteni a történet és tudom persze, hogy nem mindig a belehelyezkedés a cél és a feladat, hiszen a Frankenstein sem olyan, vagy A láthatatlan ember Wells-től sem az a korszak amibe csak úgy hopp bele, DE: általánosan érvényű igazságokat ebben is találni, amik még itt, 2010-ben, egy 22 éves lánynak is igazak vagy éppen problémát okoznak. Ilyenekre gondolok, hogy hogyan találjuk meg önmagunkat, hogyan helyezkedjünk el a társadalomban, a rétegeiben, élvezzük-e a munkánkat, amit pedig elvégzünk azt megbecsülik-e a kollégák és a főnök? Hányszor éreztük már azt, hogy sose lesz vége ennek a napnak?
Nekem ennyi: 6/10
Kiadó: Magvető (Rakéta Regénytár)
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 1985
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 159 oldal
Ár: 200,- (bookself.hu), 240,- (antikvarium.hu), én 170,-ért vettem az utóbbi oldalon akció idején
ISBN-szám: 963-14-0360-2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.