Erlend Loe: Naiv. Szuper.

"Üresen állok, mindennek háttal..."*, akár lehetne ez is a felütése a könyvnek, hiszen a könyv főhőse gyakorlatilag ezt csinálja, kiszakítja magát a környezetéből és csak úgy van. A fiúnak megvan mindene, amire szükség lehet egy külső szemmel: szerető család apával, anyával, egy báttyal, akire számíthat, egyetemista, egy általánosságban magas életszínvonalú országban él, mégis eljön az a pont, amikor azt érzi, hogy valami nem stimmel.

Fülszöveg: A Naiv.Szuper. egy 25 éves fiú szemszögéből mutatja be azt a generációt, amely nem találja az élet értelmét, nem látja az ahhoz vezető utat, és céltalan pótcselekvésekkel igyekszik megtalálni a helyét a világban. Hősünk egyszerűen gondolkodik az életről: listákat ír a számára fontos és nem fontos dolgokról, labdázik és faxol, New Yorkba repül, sőt még egy, a relativitáselméletről szóló könyvbe is belekezd, hátha választ kap égető kérdéseire az idővel kapcsolatban…

Erlend Loe regénye, bár látszólag apró dolgokról szól, elgondolkodtatja az olvasót az életről és a halálról, a jövőről és a gyermekeinkről. 20 nyelvre fordították le, több országban kultuszregényként tartják számon – a fiatal norvég író sikerkönyve egyszerű történet nagyon komoly dolgokról.

"A következőkkel nem rendelkezem:
- Tervek
- Lelkesedés
- Barátnő
- Az az érzés, hogy a dolgok összefüggnek és a végén minden jól alakul
- Megnyerő alkat
- Óra"

Sokan nem tudtak azonosulni, ill. szimpatizálni az Elfújta a nő nyegle főhősével, míg a naiv sráccal inkább. Nos, én inkább az első csoportba tartozom, nem tudott hozzám ez a könyv annyira közel kerülni, mint vártam, volt egyfajta távolságtartás köztünk a főszereplővel, hiszen annyira mások vagyunk. Az utóbbi két év egyáltalán nem volt céltalan és eseménytelen (bár számolhatnám egészen a 6 éves koromtól is a dolgokat...), meg is lett a gyümölcse, mindig előre kell haladni, lehet, hogy kis lépésekben, csak legyen az embernek célja és valamiféle jövőképe. A Naiv.Szuper. főhőse pont, hogy kiszállt a hajtásból, és csak szemlélődik a világon, ami körülveszi, amit nagyrészt nem tudok átérezni, DE ettől függetlenül nem tartom kizártnak, hogy mindenféle negatív felhang nélkül két év múlva, 25 éves koromra én is eljutok egy ilyen meditatív állapotba.

Két könyv után kezd körvonalazódni, hogy Erlend Loe mit is képvisel és miért is jó olvasni, ami igen egyszerű, magát az egyszerűséget. Nem erőltettek az írások, én a listákat is nagyon szerettem, könnyeden gördülünk előre, pedig azért elég drasztikus az, amit a főszereplő csinál, mégsem éreztem azt, hogy fejbe kellene vágni, hogy ébresztő, vár a világ, valahogy úgyis mindig alakulnak a dolgok.

A könyvet köszönöm a Scolar Kiadónak!

Nekem ennyi: 7/10

Eredeti cím: Naiv. Super
Megjelenés: 1996
Fordító: Vaskó Ildikó
Kiadó: Scolar Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2010
A kötés típusa: papírkötés
Oldalszám: 224 oldal
Ár: 2450,-
ISBN-szám: 978-963-244-191-7

* Hiperkarma: Üres