2011. március 5., szombat

Tudtam én...

Tudtam én már 2010 végén, hogy az idei év nem a bőségé lesz, hanem nagyon is az, amikor kevesebb könyvet lesz időm és energiám elolvasni, nos ez most már teljesen beigazolódni látszik, és a blogon is egyértelmű, hogy márciusi dátummal még egy bejegyzés sem született könyvről. Idén eddig klasszikus értelemben vett regényt 9-10-et olvastam el, legutóbb az Önregényt fejeztem be, na de semmi kedvem 200 oldalnyi hisztiről és egy annyira, de annyira egyértelmű befejezésről értekezni itt, amit nem is ajánlanék senkinek sem, akkor meg minek.

Na de a Papírrepülő nem halt ám meg, csak most kicsit várni kell a bejegyzésekre, nem lesz havi 10, márciusban tutira nem. Épp most járok a Kizökkent idő (Philip K. Dick) végén, próbálom összerakni a szálakat, meg befejezem Az üvegburát (Sylvia Plath) is, csak hát az meg az utolsó harmadában megint nagyon lehangol és csak húz lefelé, bármennyire is szeretem. Ezekről mindenképpen szeretnék majd bejegyzéseket, na meg következnek majd a már beharangozott könyvek: Doppler és A szépség vonala. Azóta sikerült még egy jóságot felfedeznem, így megismerkedem egy újabb íróval is márciusban, ő nem más, mint Ray Bradbury, akinek most fog megjelenni az Agave Kiadónál egy újabb novelláskötete, a Gyógyír búskomorságra. Olyan jó cím, a gyógyírek jó dolgok. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.