Abszolút ismeretlen volt számomra ez a koncepció, és maga a kitalálója, Bill Willingham is, bár ahogy utánanéztem a pasinak, kiderült, hogy nem amatőr és a Fables nevezetű képregénysorozat is 2002 óta fut az Egyesült Államokban. Újraértelmezett és modernizált mesehősök, akik egy krimi kellős közepébe csöppentek.
Részlet a fülszövegből: Képzeljük el, hogy a mesefigurák itt élnek köztünk, emberek között. Lakóhelyük New Yorkban van, és oly ügyesen álcázzák magukat, hogy a „mondénok” általában tudomást sem vesznek létezésükről – csakhogy most gyilkosság történt Mesevárosban. Az áldozat Hó Fehérke testvére, Rózsa Piros. A polgármester, a mindig elfoglalt Burkus király, Ordas Farkas rendőrfőnököt bízza meg a nyomozás vezetésével. A szokatlan gyanúsítottak közül vajon ki lehet a tettes? Kékszakáll? Az Álmok Hercege? A titokzatos Ellenlábas, aki elől évszázadokkal ezelőtt elmenekültek a Fabulák Meseföldről? Netán Jankó, aki felfedezte a véres helyszínt?
Egészen mókás volt olvasni ezt a történetet, azon felül, hogy próbáltam én is összerakni a kockákat, ami krimihez nem szokott fejemmel nem sikerült persze, de a legjobb az egészben mégis az volt, hogy nem Jennifer, Mandy vagy Robert volt a főszereplő, hanem olyanok, akiket ismerünk már máshonnan. A fülszövegben említetteken kívül felbukkan még Pinokkió, Hamupipőke, Szépség, Szörnyeteg és Békaherceg is, és baromira tetszett, hogy Willingham nem feltétlen bánt velük kesztyűs kézzel, igenis rámutatott a negatív dolgokra, hogy mi az árnyoldala pl. Szépségnek lenni, voltak piszkálódások és odamondogatások egymásnak. Személyes kedvencem Álmok Hercege volt, aki igazi playboy és Kékszakáll, aki bármennyire is nem az én típusom, azért nagyon hozta a Férfit, akihez nem feltétlen ment hozzá annyi nő (a sorsuk már más kérdés). Jók voltak a rajzok, tetszik ez a stílus, néha kicsit halvány volt a színezés, de összességében nem volt probléma, az érzelmeket is egyértelműen fel lehetett fedezni az arcokon, na meg a feszültségkeltéssel sem volt probléma.
Biztos van olyan, akinek ez olcsó húzásnak tűnik és egy vállrándítással elintézi, hogy már önálló karaktereket sem volt képes létrehozni Willingham, szerintem ez igenis klassz és szórakoztató volt. Úgy hallottam, hogy sajnos a sorozat többi része nem valószínű, hogy meg fog jelenni magyarul, úgyhogy marad az angol, de abból van bőven.
Nekem ennyi: 9/10
Eredeti cím: Fables
Megjelenés: 2002
Fordító: Bárány Ferenc
Kiadó: Képes Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2008
A kötés típusa: papírborítós, de képregényhez illő fényes, minőségi
Oldalszám: 120 oldal
Ár: 2990,-
ISBN-szám: 978-963-9833-06-7
Részlet a fülszövegből: Képzeljük el, hogy a mesefigurák itt élnek köztünk, emberek között. Lakóhelyük New Yorkban van, és oly ügyesen álcázzák magukat, hogy a „mondénok” általában tudomást sem vesznek létezésükről – csakhogy most gyilkosság történt Mesevárosban. Az áldozat Hó Fehérke testvére, Rózsa Piros. A polgármester, a mindig elfoglalt Burkus király, Ordas Farkas rendőrfőnököt bízza meg a nyomozás vezetésével. A szokatlan gyanúsítottak közül vajon ki lehet a tettes? Kékszakáll? Az Álmok Hercege? A titokzatos Ellenlábas, aki elől évszázadokkal ezelőtt elmenekültek a Fabulák Meseföldről? Netán Jankó, aki felfedezte a véres helyszínt?Egészen mókás volt olvasni ezt a történetet, azon felül, hogy próbáltam én is összerakni a kockákat, ami krimihez nem szokott fejemmel nem sikerült persze, de a legjobb az egészben mégis az volt, hogy nem Jennifer, Mandy vagy Robert volt a főszereplő, hanem olyanok, akiket ismerünk már máshonnan. A fülszövegben említetteken kívül felbukkan még Pinokkió, Hamupipőke, Szépség, Szörnyeteg és Békaherceg is, és baromira tetszett, hogy Willingham nem feltétlen bánt velük kesztyűs kézzel, igenis rámutatott a negatív dolgokra, hogy mi az árnyoldala pl. Szépségnek lenni, voltak piszkálódások és odamondogatások egymásnak. Személyes kedvencem Álmok Hercege volt, aki igazi playboy és Kékszakáll, aki bármennyire is nem az én típusom, azért nagyon hozta a Férfit, akihez nem feltétlen ment hozzá annyi nő (a sorsuk már más kérdés). Jók voltak a rajzok, tetszik ez a stílus, néha kicsit halvány volt a színezés, de összességében nem volt probléma, az érzelmeket is egyértelműen fel lehetett fedezni az arcokon, na meg a feszültségkeltéssel sem volt probléma.
Biztos van olyan, akinek ez olcsó húzásnak tűnik és egy vállrándítással elintézi, hogy már önálló karaktereket sem volt képes létrehozni Willingham, szerintem ez igenis klassz és szórakoztató volt. Úgy hallottam, hogy sajnos a sorozat többi része nem valószínű, hogy meg fog jelenni magyarul, úgyhogy marad az angol, de abból van bőven.
Nekem ennyi: 9/10
Eredeti cím: Fables
Megjelenés: 2002
Fordító: Bárány Ferenc
Kiadó: Képes Kiadó
A kiadás helye: Budapest
A kiadás éve: 2008
A kötés típusa: papírborítós, de képregényhez illő fényes, minőségi
Oldalszám: 120 oldal
Ár: 2990,-
ISBN-szám: 978-963-9833-06-7
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.